Piros Pünkösd Napja
Kalendárium-mese
Azok a zsidók, akik hittek benne, hogy az emberiség Jézus megfeszíttetése, kereszthalála révén nyert feloldozást az Ádámtól és Évától számított eredendő bűn alól, és akik hitték, hogy a megváltó halál után Jézus harmadnapra feltámadt, nos, ők Jézus Krisztus első követői, az eredetileg üldözött szekta tagjai, a keresztények.
De új hitük megjelenése nem jelentett – furcsa épp ebben az összefüggésben használni a szót – pálfordulást.
Hosszabb folyamat vezetett oda, hogy ezek a zsidók elszakadjanak a mózesi törvény által diktált szabályoktól, és mindennapjaikat, ünnepeiket új hitük szerint üljék.
Ezért nem is meglepő, hogy ahogy a keresztény Húsvét történetileg a zsidó Pészah ünneplésével fonódik össze – hiszen Jézus szenvedésének története egy széder esti vacsorával, az “utolsó vacsorával” kezdődik -, úgy – 50 nappal később – a Savuot ünnepét tartó zsidók lesznek az első keresztényekké, megalapítva Pünkösd hagyományát.
De hogyan is történt mindez?
A zsidók peszach második napján kezdik aratni az árpát, a kenyéradó gabonát.
7 héten át gyűjtik kalászokat, hogy minden nappal egyet-egyet hozzáadjanak a növekvő kévéhez, az ómérhoz.
Az ómérszámlálás 49 és 1 napig tart, így az új kenyér ünnepe éppen a Hetek ünnepére, Savuot-ra esik.
Savuot a Tóraadás ünnepnapja.
A hagyomány szerint ekkor jött le Mózes Sinaj hegyéről, hogy a kőbe vésett törvényt átadja, és ezzel megteremtse a zsidóság lelki bástyáját, legfőbb útmutatását, minden további előírás alapját.
7 héttel és egy nappal Peszach után a zsidók megtartják tehát Savout, a “Hetek ünnepét”.
Ez történt akkor is, kr.u.33-ban.
Ahogy Savuot-kor mindig, akkor is sokan, sokfelől érkeztek Jeruzsálembe, hogy az elsőnek termett gyümölcsöt bemutassák.
Így tettek Mária és Apostolok is, akik bár Jézus követői voltak, “eredeti” vallási ünnepüket is megtartották.
Ekkor történt meg a csoda:
Jézus – feltámadását és mennybemenetelést követően újabb – jelet küldött: fehér galamb képében alászállt a Szentlélek.
A heves széllel, erős hanggal, lángcsóvák közt érkező fehér galamb a “Szent Szellem” jelképeként emlékeztette őket összetartozásukra, s amikor Péter szólt, a soknyelvű tömeg – mintegy a bábeli zűrzavar feloldásaként – értette szavát.
Ekkortól számítjuk tehát az első keresztény gyülekezet létrejöttét, Péter prédikációjában az első Szent Misét tiszteljük.
A Peszach-tól, illetve Húsvéttól eltelt 50 napra utal tehát a görög Pentakoszté elnevezés, amelynek magyar megfelelője, a Pünkösd a keresztény egyház megalakulásának ünnepe.
Nagyon kellemes pünkösdi hétvégét kívánok mindenkinek!
Addig is szívesen veszem visszajelzésedet.
Ha pedig tetszett, és szeretnél hírt kapni róla, ha új “Kalendárium-mese” születik, iratkozz fel a hírlevélre, és értesítelek!
De annak is örülök, ha másnak is ajánlod!
Üdvözlettel:
