[mp_row]

[mp_span col=”12″]

[mp_heading margin=”none,none,none,none”]

Piros Pünkösd Napja

[/mp_heading]

[/mp_span]

[/mp_row]

[mp_row]

[mp_span col=”12″]

[mp_text margin=”none,none,none,none”]

Kalendárium-mese

[/mp_text]

[/mp_span]

[/mp_row]

[mp_row]

[mp_span col=”12″]

[mp_text margin=”none,none,none,none”]

Azok a zsidók, akik hittek benne, hogy az emberiség Jézus megfeszíttetése, kereszthalála révén nyert feloldozást az Ádámtól és Évától számított eredendő bűn alól, és akik hitték, hogy a megváltó halál után Jézus harmadnapra feltámadt, nos, ők Jézus Krisztus első követői, az eredetileg üldözött szekta tagjai, a keresztények.

De új hitük megjelenése nem jelentett – furcsa épp ebben az összefüggésben használni a szót – pálfordulást.

Hosszabb folyamat vezetett oda, hogy ezek a zsidók elszakadjanak a mózesi törvény által diktált szabályoktól, és mindennapjaikat, ünnepeiket új hitük szerint üljék.

Ezért nem is meglepő, hogy ahogy a keresztény Húsvét történetileg a zsidó Pészah ünneplésével fonódik össze – hiszen Jézus szenvedésének története egy széder esti vacsorával, az “utolsó vacsorával” kezdődik -, úgy – 50 nappal később – a Savuot ünnepét tartó zsidók lesznek az első keresztényekké, megalapítva Pünkösd hagyományát.

De hogyan is történt mindez?

[/mp_text]

[/mp_span]

[/mp_row]

[mp_row]

[mp_span col=”12″]

[mp_row_inner]

[mp_span_inner col=”2″]

[mp_image id=”4231″ size=”full” link_type=”custom_url” link=”#” target=”false” align=”left”]

[/mp_span_inner]

[mp_span_inner col=”10″]

[mp_text]

A zsidók peszach második napján kezdik aratni az árpát, a kenyéradó gabonát.

7 héten át gyűjtik kalászokat, hogy minden nappal egyet-egyet hozzáadjanak a növekvő kévéhez, az ómérhoz.

Az ómérszámlálás 49 és 1 napig tart, így az új kenyér ünnepe éppen a Hetek ünnepére, Savuot-ra esik.

[/mp_text]

[/mp_span_inner]

[/mp_row_inner]

[mp_row_inner]

[mp_span_inner col=”12″]

[mp_text]

[/mp_text]

[/mp_span_inner]

[/mp_row_inner]

[mp_row_inner]

[mp_span_inner col=”2″]

[mp_image id=”4234″ size=”full” link_type=”custom_url” link=”#” target=”false” align=”left”]

[/mp_span_inner]

[mp_span_inner col=”10″]

[mp_text]

 

Savuot a Tóraadás ünnepnapja.

A hagyomány szerint ekkor jött le Mózes Sinaj hegyéről, hogy a kőbe vésett törvényt átadja, és ezzel megteremtse a zsidóság lelki bástyáját, legfőbb útmutatását, minden további előírás alapját.

[/mp_text]

[/mp_span_inner]

[/mp_row_inner]

[mp_row_inner]

[mp_span_inner col=”12″]

[mp_text]

[/mp_text]

[/mp_span_inner]

[/mp_row_inner]

[mp_row_inner]

[mp_span_inner col=”2″]

[mp_image id=”4233″ size=”full” link_type=”custom_url” link=”#” target=”false” align=”left”]

[/mp_span_inner]

[mp_span_inner col=”10″]

[mp_text]

7 héttel és egy nappal Peszach után a zsidók megtartják tehát Savout, a “Hetek ünnepét”.

Ez történt akkor is, kr.u.33-ban.

Ahogy Savuot-kor mindig, akkor is sokan, sokfelől érkeztek Jeruzsálembe, hogy az elsőnek termett gyümölcsöt bemutassák.

Így tettek Mária és Apostolok is, akik bár Jézus követői voltak, “eredeti” vallási ünnepüket is megtartották.

[/mp_text]

[/mp_span_inner]

[/mp_row_inner]

[mp_row_inner]

[mp_span_inner col=”2″]

[mp_image id=”4232″ size=”full” link_type=”custom_url” link=”#” target=”false” align=”left”]

[/mp_span_inner]

[mp_span_inner col=”10″]

[mp_text]

Ekkor történt meg a csoda:

Jézus – feltámadását és mennybemenetelést követően újabb – jelet küldött: fehér galamb képében alászállt a Szentlélek.

A heves széllel, erős hanggal, lángcsóvák közt érkező fehér galamb a “Szent Szellem” jelképeként emlékeztette őket összetartozásukra, s amikor Péter szólt, a soknyelvű tömeg – mintegy a bábeli zűrzavar feloldásaként – értette szavát.

[/mp_text]

[/mp_span_inner]

[/mp_row_inner]

[mp_row_inner]

[mp_span_inner col=”2″]

[mp_image id=”4230″ size=”full” link_type=”custom_url” link=”#” target=”false” align=”left”]

[/mp_span_inner]

[mp_span_inner col=”10″]

[mp_text]

Ekkortól számítjuk tehát az első keresztény gyülekezet létrejöttét, Péter prédikációjában az első Szent Misét tiszteljük.

A Peszach-tól, illetve Húsvéttól eltelt 50 napra utal tehát a görög Pentakoszté elnevezés, amelynek magyar megfelelője, a Pünkösd a keresztény egyház megalakulásának ünnepe.

[/mp_text]

[/mp_span_inner]

[/mp_row_inner]

[mp_row_inner]

[mp_span_inner col=”12″]

[mp_text margin=”none,none,none,none”]

 

Nagyon kellemes pünkösdi hétvégét kívánok mindenkinek!

Addig is szívesen veszem visszajelzésedet.

Ha pedig tetszett, és szeretnél hírt kapni róla, ha új “Kalendárium-mese” születik, iratkozz fel a hírlevélre, és értesítelek!

De annak is örülök, ha másnak is ajánlod!

Üdvözlettel:

Szabó Judit

[/mp_text]

[/mp_span_inner]

[/mp_row_inner]

[/mp_span]

[/mp_row]

[mp_row]

[mp_span col=”12″]

[mp_code margin=”none,none,none,none”]

[mp_span col=”12″][mp_code margin=”none,none,none,none”]

 

[/mp_code]

[/mp_span]

[/mp_row]