adventus domini – az úr eljövetele

Kalendárium-mese

A Karácsonyt megelőző hetek a Megváltó születéséhez kapcsolódó csendes, befelé forduló várakozással telnek.

A Jézus böjtjére emlékeztető időszak eredetileg 40 napos volt. A Keleti Keresztények ma is január 6-án ünneplik a Karácsonyt.

A Gergely-féle naptárreform óta a Karácsonyt megelőző 4 hét jelenti Adventet, és a négy vasárnapnak van kiemelt szerepe az ünnepkörben.

Advent első vasárnapján az egyházi év kezdetét harangszó jelzi. Egyben megnyitja a “kisböjt”-nek nevezett időszakot, amikor a régiek szigorú böjtöt tartottak, és amikor minden hajnalban részt vettek rorátékon, az angyalos- vagy aranymiséken.

Ebben az időszakban a legrövidebbek a nappalok, a sötétség és a hideg egyre jobban körülvesz minket.

Az ősi kelta mitológiában ez a boszorkányok és gonosz szellemek eljövetelének ideje, akiktől a mágikus erejű, körbe-koszorúba kötött fagyöngy védi meg a ház lakóit.

Azért tisztelték szent növényként a fagyöngyöt, mert nem a földből táplálkozik.

Nos, nem szeretnék ünneprontó lenni, de ez egy mérgező, félélősködő növény.

Félélősködő, mert örökzöld leveleinek zöld szintestjei segítségével képes a szerves anyag előállítására, tehát az önálló fotoszintézisre, de  a legfontosabb alapanyagot, a vizet nem képes önállóan felszívni, ehhez a gazdanövény szorgos munkájára van szükség, hiszen a fagyöngy a fa szöveteibe ereszti gyökereit.

Tudományos neve – Viscum – “ragadóst” jelent, amely a mérgező terméshús nyálkás állagára utal. A madarak lenyelve a termést, a magot ürülékükkel terjesztik – így fertőzve meg újabb és újabb fákat.

Azért a fagyöngy védelmében el kell mondani, hogy – mint a legtöbb mérgező növény – gyógynövény is: hatóanyaga csökkenti a vérnyomást, nyugtatja az idegrendszert, görcsoldó, és jótékonyan hat az anyagcserére.

De hogy kerül a pogány fagyöngykoszorú a keresztények ünnepi asztalára?

Egy protestáns lelkész, Johann Heinrich Wichern 1838-ban Hamburg első árvaházának kis lakói számára készített hatalmas koszorút, amelyen az adventi napokat fehér, a vasárnapokat piros gyertyák jelezték. A napról napra meggyújtott gyertyák révén a karácsonyi várakozás ideje a gyerekek számára megfoghatóbb lett.

Hasonló gondolat vezérelte az első adventi kalendárium létrejöttét is.

Gerhard Lang addig-addig kérdezte édesanyját, hogy hányat kell még aludni Karácsonyig, hogy anyuka egy részekre osztott kartonra feltűzött 24 bonbont, és a kisfiú minden nap megehetett egyet.

Felnőve aztán, 1908-ban a müncheni Lang Kiadó vezetőjeként kiadta a világ első nyomtatott adventi kalendáriumát.

Ma már házikótól a Télapó teherautójáig minden formában kapható a 24 ajándékot rejtő naptár, sőt épületek is “beöltöznek”.

Bécsben, a “Christkindlmarkt” kapcsán öltözik ünnepi díszbe a város.

A 13. századra vezetnek vissza a “Dezembermarkt” hagyományai, s a téli hidegtől elválaszthatatlan forró, illatos  Glühwein-t is 1626. óta árusítják karitatív céllal a császárváros patinás utcáin.

A Rathausplatz 145 Hütte-jét mintegy 3 Millió látogató keresi fel évről évre!!!