2021. Őszölés: Kőszeg-Szombathely
2021. október 30-31 – november 1.
A “Fedezd fel Magyarországot Klub” Egyesület csapatával
Szóval…nehéz mindent felidézni… annyi élményünk volt. De próbáljuk meg!
A tűző nap elől hónapokon át árnyékba menekülünk, de az október azért (is) csodás, mert a lapos szögben érkező sugarak kellemesen melegítenek, és a sárguló leveleken átszűrődve különösen puha fényű melankóliát hoznak. Talán ezért kezdődik az emlékezetembe ugró képek sora Cákkal, ahol a bájos pincék egyszerre régiek, de szépen karbantartottak, tényleg minden ízükben az országjárás romantikáját kereső (idő)utazót szolgálják.
Az pedig, hogy Kőszeg egy „ékszeres doboz”, ilyen fényviszonyok között látszik igazán!
A látványosan fejlődő Kőszeg KRAFT programjáról Miszlivetz Ferenc mesél itt.
(És – ha már… akkor legyen teljes a kép – Hernádi Judit pedig Miszlivetz Ferencről mesél itt.)
De ne bánjunk mostohán az első, szombathelyi napunkkal sem!
Hiszen nagyszerű vezetésekben volt részünk, és minden szép volt, ahova bejutottunk. Pedig voltak zárt kapuk, és olyan ajtók is, amin csak nagyon kevesen lépnek be.
Nehéz feladat lenne rangsorolni a vezetőinket: a lelkes ifjút a püspöki palotában, a régi motorost a Járdányi Paulovics Romkertben, a nénit a templomban vagy a szuperlelkes orgonistánkat. És szerintem a régész lányka is nagyon szuper volt.
(Legalábbis… nem az ő hibája, hogy Isis istennő csínját-bínját nem értettük meg azonnal. Ha az apró, áldozatnak szánt fallosz szobrok nem a raktárban lapulnak, hanem egy vitrinben hirdetik a hely igazi értelmét.)
Az elpusztított zsidó lakosság háború előtti életének emléket állító kiállítás több szempontból is csodálatos volt.
Valóban Szemtől Szembe álltunk a boldog és a borzalmas múlttal is.
Weöres Sándor egysoros verse szerint: