NYájak és gémeskutak Lotz Károly művein

és a valóságban

Utazzunk – festményekkel!

Lotz Károly az egyik legcsodálatosabb tehetségű művész, akinek falfestményei meghatározó módon alakították a 19. század második felében épült csodás középületeink, és a gazdag, magán paloták belső világát, táblaképein pedig nagy változatosságban jelentek meg a mitológia történetek, a nemzeti történelem fejezetei,  és – főként Lotz Kornélia alakjában – az örök női szépség eszménye.

Tájképei között meghatározó motívum a magyar puszta képe.

Figyelemre méltó tény ez, főleg ha tudjuk, hogy Lotz Károly Németországban született, csupán apja halálát követően, 11 évesen költözött “haza”, magyar édesanyjával. Mivel a híres festő, Marastoni Jakab fia, József, a legjobb barátja volt, járt a mester festőiskolájában is, de igazából szobrásznak készült. Amikor művészeti tanulmányait Bécsben folytatta, először Hans Gasser  szobrász iskolájába iratkozott be, s csak utána váltott, hogy Karl Rahr festőiskolájába járhasson.
Rahr az akkori, bécsi művészeti élet fenegyereke volt, mert az akadémikus festészet hagyományainál élénkebb színeket használt. Ilyen “forradalmi” közegben tanult tehát Lotz Károly, és a későbbi munkatárs, Than Mór.
A mester sok köz- és magán megrendelés teljesítésébe bevonta a tehetséges tanítványt, így Lotz Károly számtalan bécsi freskó megalkotásában részt vett.

Eközben saját örömére is festett, és műveivel rendszeresen részt vett a Pesti Műegylet és a bécsi Kunstverein tárlatain.
Érdekes, hogy e festményeinek témája sok esetben a magyar Alföld. Minthogy a bécsi polgárok számára a “puszta” világa a vadkelet egzotikumát jelentette, a távoli táj meseszerű szépsége bizsergetően  hatott, s nagy volt az igény ezekre a képekre.

A bécsi biedermeierből táplálkozó, a népi életképeket, és a tájat idealizált szépségében bemutató képei rendkívül népszerűek lettek.

Lotz_Loitatas_1860

Eredeti kép: Kovács Gábor Gyűjtemény
Forrás: wikipedia

Keresettsége egészen odáig nőtt, hogy a Ménes a pusztán című képét 1857-ben egyenesen a királynénak rendelték meg!

E képek mindegyike a népélet amolyan “vasárnapi, fehér inges” szépségét mutatja be. A néző könnyedén Petőfi pusztáján találja magát gondolatban, a tikkadt szöcskenyájak, és a gömbölyded keblű menyecskék között.
Biztos, hogy festőnk is merített a képszerű verssorokból, hiszen Az ország tükre. című Budapesti képes közlönyben folytatásban jelent meg a János vitéz, s a verssorokat Lotz Károly képei illusztrálták:

  • Janos_vitez_illusztracio
  • Janos_vitez_illusztracio2
  • Janos_vitez_illusztracio3
  • Janos_vitez_illusztracio4
  • Janos_vitez_illusztracio5

Forrás: https://epa.oszk.hu

Minthogy legutóbbi Országmorzsánkban Csontváry: Vihar a nagy Hortobágyon című festménye alapján kalandoztunk, álljon itt egy Lotz Károly-féle vihar: gomolygó fellegekkel, vadul fodrozódó vízzel, a széltől hajlongó nádassal és füvekkel, s persze az elmaradhatatlan lovakkal és gémeskúttal:

Lotz_Karoly_Menes_a_zivatraban_1862

Ménes a zivatarban (1862) Eredeti kép: Magyar Nemzeti Galéria
Forrás: wikipedia

Gyönyörűen ábrázolja a tájat, mely szilaj vadságában is – igazából – egy ember alkotta képződmény!
Hiszen az Alföld tengersík vidékét eredetileg gyöngyvirágos tölgyes borította. Szántók és legelők kedvéért irtotta ki az ember a fákat, s alig maradt hírmondója a régi rengetegnek.

Ha Bugacra látogatunk, a Pásztormúzeum mellett gyönyörű fák alatt pihenhetünk. Ezek az öreg tölgyek bizony sokat látott hírmondói a régi világnak:

bugac-puszta-pasztormuzeum

Kellemes árnyat adtak a tanítványaimnak is, amikor osztálykirándulásunk során összegyűltünk alatta:

43467014_2226923674244653_7837057817495207936_o

A festmény másik, hangsúlyos-szép eleme a gémeskút. Joggal gondolhatjuk, hogy látványa összefonódik a magyar puszta képével. Pedig… ha az ember manapság gémeskutat keres a tájban, bizony nagy fába vágja a fejszéjét – még a fátlan rónaságon is!

Hortobágyi kirándulásunk fotóival szeretnék szép emlékeket ébreszteni azokban, akik velünk voltak akkor, s megörvendeztetni azokat, akik most, ebben az Országmorzsában utaznak velem:

  • Puszta_ExploreHungary_2000px_01
  • Puszta_ExploreHungary_2000px_02
  • Puszta_ExploreHungary_2000px_03
  • Puszta_ExploreHungary_2000px_04
  • Puszta_ExploreHungary_2000px_05

S minthogy e táj elmaradhatatlan szereplője a az állatokat vigyázó ember, megmutatom azt is, hogy él manapság egy pásztor, mert hiába a nagy modernség, bizony, ma is létezik ez a mesterség!
Nem lennénk igazán “Fedezd fel Magyarországot Klub”, ha nem kerítettünk volna alkalmat arra is, hogy találkozzunk, beszélgessünk egy juhásszal, sőt, még a pusztai gunyhóba is bepillantottunk!
A történet lecukibb része az volt, hogy – minek utána mi akkurátusan kiszekereztünk a pusztába –  a magyar ugar szilaj harcosa egy mélyvörös Suzuki Swifttel érkezett, nagy porfelhőt keverve…

  • Juhasz_ExploreHungary_2000px_01
  • Juhasz_ExploreHungary_2000px_02
  • Juhasz_ExploreHungary_2000px_03
  • Juhasz_ExploreHungary_2000px_04
  • Juhasz_ExploreHungary_2000px_05
  • Juhasz_ExploreHungary_2000px_06
  • Juhasz_ExploreHungary_2000px_07

Rengeteg élmény tör elő minden kép láttán! Remélem, olvasni, nézegetni is öröm!
Álljon itt egy utolsó fotó a Hortobágyról: a kiszáradt, szikes földről, a gémeskútról és a végtelen kék égről:

Hortobagy_ExploreHungary_2000px_01

Amint vége lesz a bezártságnak, újra nekivágunk, hogy felfedezzük Magyarország különleges, kevéssé ismert értékeit!!
Addig viszont… legyünk együtt a karantén idején is!
Utazzunk együtt – ez alkalommal festmények segítségével!

Hamarosan jelentkezem a következő úti céllal, s egy következő festménnyel.

Mindenkinek jó egészséget kívánok!

Üdvözlettel: Szabó Judit

Nem lehet hozzászólni a bejegyzéshez.

A honlap cookie-kat használ. Részletek

Egy EU-s szabályozásnak megfelelően a Weboldal a cookie-kat használ.

Bezárás