Grófos mesék igaziból

OrszágmoRzsák sorozat: Károlyi-kastélyok országszerte

A főúri családok uradalmaik központjaként jelentős méretű, s mindig az adott kor ízlésvilágát tükröző kastélyokat építtettek. Megismerve ezeket az impozáns épületeket, nem csak az adott család életébe nyerünk bepillantást, de képet kapunk a korról is, amelyben éltek, és amelynek társadalmi keretén belül kellett kifejezni saját szerepvállalásukat, családjuk és őseik iránti tiszteletüket. A kastélyok ilyen formán kordokumentumok, s ha megadatik a látogatás lehetősége, a múltnak egy pillanata tárul fel előttünk.

Talán a régmúlt titkainak fürkészése, vagy a kastélyok falai között zajló szellemi élet, a művészetek és a tudomány pártolása révén létrejött kultúrtörténeti értékek, vagy egyszerűen a szépség keresése, a letűnt gazdagság csodálata miatt oly vonzóak a történelmi kastélyok és kertek, de az is lehet, hogy gyermekkorunk meséiből mélyen belénk ivódott a hős gróf figurája, amint számtalan próbát kiállva végül megmenti a gyönyörű hercegnőt…

 

  • Nagykaroly_01
  • Nagykaroly_02

Az egyik legrégibb magyar főnemesi család tagjai, a Károlyiak, Nagykárolyból származnak.

Kond vezér egyik fiának leszármazottai, a Kaplon nemzetség tagjainak ősi fészke Kaplony és Nagykároly.

Ottani kastélyukat a 15. században kezdték építeni, Mátyás király engedélyével. Később a kőház erős várrá bővült, a barokk időkben pompázatos kastéllyá szépült, majd a 19. században – többek között Ybl Miklós közreműködésével – alakították át.

A modern idők turistái a II. Rákóczi Ferenc, József nádor, Rudolf trónörökös és Erzsébet királyné neveivel ékes listába sorakozhatnak fel, ha ma a kastélyba látogatnak!

Ybl – amúgy – a Károlyi-család uradalmi építésze volt. De ez nem egyszerűen munka, vagy egy állás, ahogy ma neveznénk. Talán odáig is ragadtatnánk magunkat, hogy “hivatás”. De mennyivel kifejezőbb, ahogy az “Ő Császári és Apostoli Királyi Felsége Magyar Királyi Helytartótanácsa nevében” kiállított útlevél fogalmaz:  Életmódja: építész

Micsoda döbbenetes termékenység, és nem csak számszerűségében, de a fantázia kifogyhatatlanságára gondolva is!

Ybl a bécsi cs. és. kir. politechnikai intézetben eltöltött tanulóévek után a klasszicizmus kötött rendjét, monumentális szépségét Pollack Mihálynál tanulja. Inasként, majd “rajzolóként” a Nemzeti Múzeum és a Ludivíceum épületein van szerencséje dolgozni. Később bizonyítványt szerez a bécsi mesternél, Heinrich Kochnál is, majd a müncheni Képzőművészeti Akadémián folytatja tanulmányait, világlátó tapasztalatot pedig Itáliában szerez.

A sok impulzus által formált tudás hamar egyéni látásmódban ötvöződik, s amikor 1845-től a Károlyi-család uradalmi építésze lesz, munkáiban fellelhetjük az új utak keresésének irányait, s a megvalósítás üdítő sokszínűségét.

ExploreHungary_SzabJudit_Fot_13

A fóti kastély és templom a hazai romantikus építészet kiemelkedő példái.

A kastély első ránézésre a klasszicizmus szabályait követi, de vegyük észre a finom részleteket, a cselesen becsempészett erkélyeket, ablakíveket… többről van itt szó, mint a régi ház “tatarozásáról”.

 

A templom pedig mind monumentális méreteivel, mind gyönyörű arányaival, térszervezésével és belső díszeivel – állítom – a világ legszebb templomainak egyike!

ExploreHungary_SzabJudit_Fot_08

  • ExploreHungary_SzabJudit_Fot_01
  • ExploreHungary_SzabJudit_Fot_02
  • ExploreHungary_SzabJudit_Fot_03
  • ExploreHungary_SzabJudit_Fot_04
  • ExploreHungary_SzabJudit_Fot_05
  • ExploreHungary_SzabJudit_Fot_06
  • ExploreHungary_SzabJudit_Fot_09
  • ExploreHungary_SzabJudit_Fot_10
  • ExploreHungary_SzabJudit_Fot_11
  • ExploreHungary_SzabJudit_Fot_12

Ha pedig a fóti templom épületegyüttesének jelentőségét a hazai építészet történetének összefüggéseiben szeretnénk vizsgálni, akkor érdemes felfigyelnünk arra, hogy a romantikának ez a robbanásszerű megjelenése ez esetben a Vigadó – hazánk legjelentősebbnek tartott romantikus épülete – megépülése előtt 15 évvel történt!

De egy másik mesevilágba repülhetünk, ha Parádsasvárra utazunk:

  • ExploreHungary_SzabJudit_Parad_03
  • ExploreHungary_SzabJudit_Parad_02
  • ExploreHungary_SzabJudit_Parad_01

 

Mintha egy terepasztal apró házikói lennének, úgy emelkednek a francia lovagkastélyok világát felidéző tornyok a parádi völgyben!

A gróf Károlyi Györgyné számára épített kastély épp megjelenése miatt kapta a “Sasvár” nevet, hogy aztán azt kölcsön is adja: a települést épp őmiatta hívták Mátrasasvárnak, majd 1958-tól Parádsasvárnak.

De nem csak a kastély gyönyörűséges, hanem az istálló is olyan szép, mint másnak a kastélya… ezért nevezik Cifra istállónak.

 

Öröm a kései utókornak, hogy előbbi szállodaként, az Intézőház panzióként és étteremként, az istálló pedig Kocsimúzeumként látogatható.

A kastélyok legújabbkori sorsa a korábbi pusztulás után szállodaként fordulhat jobbra. Érdekes lehet, hogy a Károlyiak fűzérradványi kastélya kicsit fordítva élte meg a szokásos történetet:

Károlyi István és felesége, Windischgrätz Mária Magdolna már a 30-as években felismerték a hatalmas és gyönyörű épületben rejlő lehetőségeket, és 1938-ban megnyitották az akkori idők pompázatos vadászhotelét. Ha ma a Zemplénbe látogatunk, a főúri pompával a múzeumként kialakított kastélyban ismerkedhetünk:

  • ExploreHungary_SzabJudit_Futzerradvany_01
  • ExploreHungary_SzabJudit_Futzerradvany_02
  • ExploreHungary_SzabJudit_Futzerradvany_03
  • ExploreHungary_SzabJudit_Futzerradvany_04
  • ExploreHungary_SzabJudit_Futzerradvany_05

Ha pedig nem csak a falakat, de a grófi család élő emlékezetét is szeretnénk megismerni, nos, arra is van lehetőség!

ExploreHungary_SzabJudit_Fot_07

Ha valakinek kedve támadna. hogy a fóti Kastély étteremben ünnepelje az őszi napsütést, bizony jó, ha felkészül, hiszen Károlyi László és felesége ma is ott élnek a kastélyban! Gyönyörű lakásuk egyik, virágokkal ékes erkélye épp az étterem terasza fölött magasodik.

S ha látjuk őket, átérezhetjük, hogy a 20. század történelme egy darabjának integetünk!

De arra is volt már (és reméljük, lesz is) példa, hogy a gróf Úrék az Explore Hungary csoportját vendégül látták. E beszélgetések során megtudtuk tőlük, milyen nagy felelősséggel viselik a nevet, és mekkora elkötelezettséggel folytatják őseik, különösen Károlyi István gróf megkezdett munkáját.

 

Fehérvárcsurgón pedig Károlyi György és Angelica asszony tértek vissza a régi fészekbe, hogy elhanyagoltságából újjáépítsék, és kultúrával, élettel töltsék meg a régi falakat.

Hiszen a kastély meséje a második világháború után itt is ugyanazzal a szomorú fordulattal látszódott befejeződni, mint ahogy sok más, szép főúri rezidenciánk sorsa alakult. A történet azonban mégis folytatódott, s az elmúlt tizenöt évben az épület visszanyerte eredeti pompáját. Sőt, nem csak az épület kapott új esélyt a szépség hirdetésére, de a szellem is visszaköltözött az ősi falak közé, hiszen Európai Kulturális Találkozó Központként és Európai Dokumentációs Központként szolgálja a helyi érdekeket, a nemzetközi kapcsolatokat, a tudományt és a művészeteket.

A megújulás, az elért eredmények önmagukban is örömre adnak okot, de különös ízt ad a történetnek, hogy a kastély újjászületésének megálmodója, a változás motorja, a munka irányítója és tevékeny részese az egykori tulajdonos unokája.

 

Velük beszélgetve megismertük azt a mély elkötelezettséget, amit génjeikben hordozva hoztak el ebbe a “szép, új, modern” világba is, ugyanakkor meglepő és szórakoztató volt az őszinteség, ahogy az arisztokratikus megjelenés, stílus és gondolatok mellett kimosolygott a modern ember lazasága is:

Arra a kérdésünkre, mi lenne vele, ha épp nem “gróf” lenne Magyarországon, azt válaszolta:

“Papucsban ülnék a párizsi lakásomban! Azért ez így (értsd az alapítvány munkáját végezve) sokkal érdekesebb!”

  • ExploreHungary_SzabJudit_Fehervarcsurgo_07
  • ExploreHungary_SzabJudit_Fehervarcsurgo_08

Ezt a kérdést azért is feszegettük, mert miközben manapság sokszor túlzottan nagy hangsúlyt fektetünk a státusz-szimbólumnak érzett vagyontárgyainkra és sok embert kifejezetten a birtoklás öröme hajt, ők itt, a kastélyban már nem tulajdonosok, „csupán” vagyonkezelők 99 éven át.

Ezek szerint elegendő részt venni a rengeteg munkában, s megélni az eredményekhez, sikerekhez vezető utat?

Az így eltelő hétköznapok és ünnepek a birtoklás ténye nélkül is ugyanolyan örömteliek?

Felvetéseinkre nagyon elgondolkodtató választ kaptunk:

“Én a vagyonnal nem szoktam sokat foglalkozni. Egyrészt, hogy mi lesz 99 év múlva… már nem az én gondom (mosolyog, majd komolyan folytatja), másrészt, mikor őseim megépítették a kastélyt, generációról generációra adták tovább abban a tudatban, hogy sajátjuk. És 102 év múlva a helyzet gyökeresen megváltozott… Akkor szerintem 99 évre feltétlenül érdemes tervezni…”

 

A lét elviselhetetlen könnyűségével ajándékozhat meg ez a gondolat, és egyben még a terét és helyét is kitörli, hogy más, nyomasztóbb vagy gyarlóbb érzések és célok vezessenek bárkit, amikor ekkora munkát végez!

 

Hiszem, hogy igaza van, és hogy a saját életünkben ezt mindannyian megtehetjük!

Sétáljunk egyet és gondolkozzunk el ezen, miközben a kastélykertek évszázados platánjairól sárgán lehulló leveleket zörgetjük a lábunk alatt!

 

Köszönöm a figyelmedet!

Folytatjuk majd az Országmorzsák csipegetését!

Addig pedig szívesen veszem visszajelzésedet.

Ha tetszett, és szeretnél hírt kapni róla, ha új “Országmorzsa” születik, iratkozz fel a hírlevélre, és értesítelek!

De annak is örülök, ha másnak is ajánlod!

Üdvözlettel:

Szabó Judit

Nem lehet hozzászólni a bejegyzéshez.