KarácsonyfA – piros gömbökkel, gyertyával, bejgliVel és sok ajándékkal…

 

Kalendárium-mese A Karácsony jelképrendszeréről

Ahány ház, annyi szokás… de az egyedinek érzett, a dédszülőktől, nagyszükőktől átvett családi “így szoktuk”, valójában mélyen gyökerező jelképrendszer. A Karácsony ünnepének szokásvilágát, a kötődő tevékenységeket, a tárgyakat és díszeket a keresztény vallás szimbólumrendszere hatja át.

Jézus születésével új korszak vette kezdetét, s bár a keresztény egyház létrejöttét Pünkösd ünnepéhez kötjük, a majd később vallássá váló kereszténység Jézus születésével számíthatja kialakulását.

Jézus születésének napja nem ismert pontosan.

ExploreHungary_mithras

A téli napforduló, a fény győzelme – emlegettük már – fontos ünnep volt a pogány korban. A római birodalom területén a “legyőzhetetlen Nap” születésnapját Mithras Isten kultusza lengte körül.

Mithras ereje a hatalmas bika fejét a Holddal megjelenített sötétség felől – szimbolikusan legyőzve a gonoszt – a Nappal ábrázolt fény felé fordítja.

Még Pannónia területén is fellelhetők a Napisten emlékei, így a képen látható Mithrás-szentély, mely a rómaiak által lakott Fertő-tó partján, Fertőrákoson található.

 

A Római Birodalomban 311-ben államvallássá lett kereszténység gyors és tömegeket vonzó terjedése kapcsán talán érhető, hogy kézenfekvő volt az emberek számára amúgy is ismert, megfogható, felfogható pontokhoz kötni az új szabályrendszert.

 

I. Gyula i.sz.350-ben fontosnak érezvén, hogy kijelölje azt a napot, amelyhez Jézus születése egységesen köthető, a fény győzelméhez, az új élet kezdetéhez kötve az időpontot, Mithras Isten kultusza kapcsán december 25-ét jelölte meg pontos dátumként.

Azóta az – örmény katolikusok kivételével – az egész nyugati keresztény világ ekkor ünnepli Karácsonyt, s annak vigíliájaként december 24-én tartja a Szentestét.

 

A következőkben a Karácsony kapcsán jól ismert díszek jelképi eredetét mutatom be.

 

ExploreHungary_gyertya

Az Advent kapcsán már tárgyalt gyertyák, melyek fényt és melegséget hoznak a Jézust váró otthonokba Karácsonykor is kiemelkedően fontosak.

A gyertya a Logosz, a világ fényének leképezése. A keresztény jelképrendszerben egyértelműen Krisztus szimbólum. Elég, miközben fényt ad, így az emberiség bűneit önnön kereszthalálával megváltó Jézus jelképe.

Ugyanakkor a viasz, a kanóc és a láng a Szentháromság egysége.

A táncoló, fényes láng a keresztény lélek szimbóluma. A hívő embert a gyertyafény a keresztelőtől a ravatalig kíséri, s a gyertya elfújása a földi élet végének jelképe.

ExploreHungary_karacsonyfa

Az örökzöldekből font koszorú mellett Karácsonykor megjelenik a karácsonyfa.

A fa jelképezi Jézus családfáját, de minthogy az ünnep Ádám-Éva napjára esik, a Tudás fájával is rokonítható.

A faállítás szokásának kialakulása újra a gonosztól való félelemhez köthető. Az első leírás 1604-ből származik, mely szerint Strasbourg-ban ekkor már elterjedt volt a szokás, hogy a sötétben garázdálkodó rontástól úgy menekülhetünk meg, ha az örökzöld fa alá húzódunk.

Az először német, majd osztrák területen elterjedő szokás a Monarchia idején terjedt el Magyarországon.

Elsőként – 1824-ben – Brunswick Teréz állított karácsonyfát a martonvásári kastély szalonjában.

ExploreHungary_diszek

A fenyőfát díszítő díszek egyértelműen Ádám és Éva bűnbeesésére emlékeztetnek: a díszgömbök az almát, a szalagok, boák a kígyót jelképezik.

Kezdetben a természetes díszek külön szimbolikát képviseltek: a rontást űző dió mellett a gyümölcsök a bőség és egészség szimbólumai, a szalmabábok pedig a betlehemi jászol szalmájának jelképei voltak.

Később, 1880-tól terjedtek el a díszítő szerepű, gyönyörű üveggömbök, melyek közül 19. század végi, szentpétervári remekműveket láthatunk.

ExploreHungary_szaloncukor

A szaloncukor egyértelműen Monarchia-beli találmány!

Az eredetileg otthon, kézzel csomagolt, az ünnep tiszteletére díszruhába öltöztetett cukorkát Jókai a szalonban felállított fára utalva “szalonczukedli”-nek nevezte.

A századforduló kedves szokása mára a hazai édesipar értékesített tömegben legnagyobbnak számító szegmensét alapozta meg…

ExploreHungary_ajandekok

A fa alá tett ajándékok a Háromkirályok ajándékaira utalnak.

 

 

Az ünnep további jelképei a születés helyszínéhez és körülményeihez kötődnek.

Minthogy Mária és József Betlehembe érkeztek a népszámlálásra, de éjszakára nem találtak szállást, egy istállóban húzták meg magukat. Itt született meg a kis Jézus, akit – mint bölcsőbe – az állatok itatására szolgáló vályúba, a jászolba fektettek.  A köznyelvben maga az istálló belső tere jelenik meg, mint “jászol”, s gyakori téma a karácsonyi ábrázolásokon.

 

ExploreHungary_jaszol1

Elsőként Liberius pápa állíttatott fel életnagyságú, és élő szereplőkkel benépesített jászolt, hogy a szent misét ott, a Basilica Liberiana szentjászol kápolnájában tartsa.

Az Assisivel szomszédos Greccióban Assisi Szent Ferenc felépítette karácsonykor a betlehemi istállót: eleven ökröt és szamarat állított bele, pásztorokat és zenészeket hozatott.

Ettől fogva vált kedveltté a betlehem állítás vagy ábrázolás szokása, sőt a jelentek népszínmű szerű előadás keretében történő felelevenítése is.

Magyarországon a betlehemezés, a mándikálás, a kántálás, pásztorjárás szokásai terjedtek el.

A szereplők közt a kisded Jézus, édesanyja, a szinte kislányosan szép és átszellemült Mária, és az idős emberként ábrázolt József mellett megjelennek a három királyok vagy napkeleti bölcsek, akik szimbolikusan a világ ajándékát hozzák a kis Jézusnak.

Ajándékaiknak jelképes értelme van: az aranyat mint földi királynak, a tömjént mint istennek és a halott bebalzsamozására szolgáló mirhát mint a keresztfán szenvedő embernek adták át Jézusnak.

A Háromkirályoknak utat mutató betlehemi csillag a karácsonyfák csúcsán foglal helyet. Az utat mutató angyalok éneke pedig a karácsonyi csengőszóban és zenékben ölt testet.

Az ábrázolásokon feltűnő állatok, a szamár és ökör együttes ábrázolása – a tiszta és tisztátalan állat egyidejű megjelenítése – a szigorú zsidó törvényekkel való szakítás, az új gondolatiság, azaz az új hit szimbóluma!

 

ExploreHungary_vetoabrosz

 

A Karácsonyt megelőző “kisböjt” hetei után az ünnepi eszem-iszom kiemelt jelentőségű, és ismét sok szimbólumot hordoz.

 

A terített asztalnak különös fontosságot ad, hogy az új élet, az új vallás születésének jelképeként különös “erőt” tulajdonítottak az abrosznak:

az alsó és a díszesebb felső abrosz közé búzát tettek, és az itt használt szép abroszt vetőabroszként használták újra, s hittek benne, ezzel a jó termést biztosítják.

Az asztal alá a jászolra emlékeztető szalmát helyeztek.

ExploreHungary_halleves

Szenteste étkei közt – minthogy böjti időszakban vagyunk – a halleves és a rántott hal tűnik fel. Csak Karácsony első napján jelenik meg a sült szárnyas, és a második napon a fűtő hatású, téli étel, a káposzta.

Az ünnepi asztal jelképes ételei még az egészséget jelképező piros alma, mely annyi részre vágva ahányan az asztal körül ülnek, majd mézbe mártva fogyasztva a család egységét biztosítja.

A dió és a fokhagyma rontást űző ételként szintén helyet kap az asztalon.

ExploreHungary_bejgli

 

Az ünnepet végigkíséri a kalács (bejgli) forró illata.

 

„Hej karácson, karácson,

Van- e kalács a rácson?

Ha nincs kalács a rácson,

Mit ér ez a karácson.”

ExploreHungary_svedasztal

 

Érdekesség, hogy a Svédországban karácsonykor sokféle ételt kitesznek, s erről a “Smörgasbord”-ról mindenki kedvére csipegethet. Innen származik a “svédasztal” elnevezés.

 

 

Volna még valami nagyon érdekes… s ha a békés Karácsony őrült előkészületei engedik, írok még…

 

Addig is… köszönöm a figyelmedet!

Folytatjuk majd a Kalendárium lapozgatását!

Szívesen veszem visszajelzésedet.

Ha pedig tetszett, és szeretnél hírt kapni róla, ha új “Kalendárium-mese” születik, iratkozz fel a hírlevélre, és értesítelek!

De annak is örülök, ha másnak is ajánlod!

Üdvözlettel:

Szabó Judit

 

Nem lehet hozzászólni a bejegyzéshez.