A Lánchíd – láncok és évek

ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ: A Lánchíd története és szerkezete…(2014. november 8.)

 

A Lánchíd megépültével vált Pest és Buda Budapestté! A máig csodált szépségű híd jelentette az első állandó átkelési helyet a Dunán.

Micsoda technikai bravúr! Széchenyi István víziója nyomán, a régi Hammersmith-i híd mintájára, William Thierney Clark tervei alapján épült a híd a pesti nép legnagyobb ámulatára – és gáncsoskodásai közepette…

“Az ördöggel lévén czimboraságban – a Rócsing zsidó vót, aki pokoli kohójában Bécsben verte nekik az arany pénzeket …” mondták, mert valószínűleg nem értették, amit Széchenyi István tudva tudott, hogy az állandó híd a letéteményese az ország fővárosa további fejlődésének.

Érthető persze a felháborodás, hiszen joggal gondolhatták, hogy “jó vót az a régi promenád”, tudniillik a hajóhíd, ahol Nepomuki Szent János oltalmában ringatózhatott át a pesti párocska, ha épp tabáni borocskára vágyott.

Azt is könnyen elképzelhetjük, milyen gyanakvással tekintettek a város polgárai az “ángilus emberre”, aki egy Vidra nevű kicsi hajó és egy búvárharang (ki hallott már ilyet!) segítségével kísértette az ördögöt a Duna fenekén.

És hát a zaj!

Két álló évig verték a szlavón vörösfenyő oszlopokat a Duna medrébe kora reggeltől késő estig, s nehéz hinnem, hogy az érthető lelkesedésen túl, egy idő után e hang nem kergette az őrületbe a Rakpiacot övező csodálatos klasszicista palotasor gazdag lakóit.

De végül – igen kalandosan – elkészült a híd, s a hídvám révén egyszerű dunai átkelőhelyből hirtelen a feudalizmusból itt maradt, rozsdásodó láncokat levetni vágyó – döntően vidékről, paraszti sorból pestivé vált – polgárság “szabadság és egyenlőség” szimbólumává vált.

A Lánchíd megépülésével Kelet és Nyugat végre összekapcsolódott, a főváros pedig – ha még nem is “Budapest”, de legalább is – PestBuda lett.

S hogy milyen módon változtatta meg a város szerkezetét az új híd, arról sétánk első felében meséltem.

Aztán pedig megismerkedtünk a Hídmesterrel, akinek már az apja is Hídmester volt, és akinek a kislánya sem babásat játszott, hanem “hídmestereset”, méghozzá az Alagút bejáratánál lévő hídmesteri lakás apró, romantikus kertjében.

És ha eddig valaki azt hitte volna, hogy a “Lánchíd”, az csak egy amolyan “szó”, akkor odalent, 20 méter mélyen, a Duna alatt, ahol a mozgó hídtest kísértetiesen recsegteti az acél kötegeket, nos ott, a lánckamrában saját szemével láthatta, hogy valóban láncok tartják a Lánchidat.

 

A részletek alább olvashatók! A részvétel visszaigazolt jelentkezéshez kötött!

Néhány kép az élményeink kapcsán:

  • Lánchíd
  • ExploreHungary_SzaboJudit__Lanchid_03
  • ExploreHungary_SzaboJudit__Lanchid_02
  • Barabas_Lanchid

Nem lehet hozzászólni a bejegyzéshez.